2011. április 17., vasárnap

Családi hétvége

Ez a hétvége bizony végre olyan volt, hogy szinte végig családoztam, aminek már éppen itt volt az ideje:) Most a végére már kicsit elfáradtam, de nagyon jó volt, stresszoldó, kellemes, szóval megérte.

2011. április 13., szerda

Április, óóó szeszélyes április...

Igen, megőrülök ettől az időtől, a hangulatom is vele együtt változik kb, meg attól, ha részeg barátnők felidegesítenek, amikor nagyon nem vágyom rá. Egyébként minden okés, tanulok, mászkálok, próbálom kitalálni, hogy milyen ütemben menjek Győrbe és Pestre a húsvéti kimenőm alkalmával:) Mert ugye Katika is otthon lesz végre, így megnézhetjük egymást kb másfél hónap után.
Node mi is történt mostanság...

2011. április 5., kedd

Német tanár per német tanuló per magyar tanár?

Igen, ma számomra is meglepő dolgot cselekedtem, német szövegértési feladatot gyártottam Sonjának aztán ki is javítottam:) Illetve a kérdések utószerkesztésében segített ő is, de jó nagy sikerélményt szereztünk nekem:D Állatokból lassan kiképezve érzem magam.
A gyerek délután igyekezett memorizálni a "hülye" kifejezést, de nehéz szónak találta, úgyhogy szerencsére feledésbe merült:D

2011. március 29., kedd

Költözés és a nagy visszatérés

Átköltöztünk, végre valahára, viszonylag hamar, már rutinból, "csuklóból" megy...szerintem még egy pár ilyen és lenyomjuk a szintidőt 2 óráról másfélre vagy 1-re:)
Jó mókának indult, de eléggé megviselt minden szempontból, leginkább fizikailag, de persze ha elfáradsz, akkor az érzelmi megpróbáltatásokat is kicsit nehezebben viseled, aztán kicsit összeomlasz. Na, valami ilyesmi történt, de másfél nap regeneráció után jelentem kitűnően vagyok, és nagyon jó érzés, hogy hiányoztam a gyerekeknek:)

2011. március 24., csütörtök

Napfényfürdő, hippiskedés

Esti önsöröztetést tartok, miután a kölökkel megnéztük a Love actually felét takarodó előtt:)
A heti program leginkább sétálásból állt, bámészkodásból és napozásból Bécs különböző parkjaiban és terein:) Persze szigorúan jóga után, amiből lejárt a próbabérlet, innentől meg itt is súlyos pénzbe kerül, úgyhogy nagyon megfontoltan fogok eljárni az ügyben...majd ha kitalálom hogyan is...
Helyette folytatom a hegyi bringázást, úgyis annyira jól megy, meg szép az idő is ugyebár:)

2011. március 20., vasárnap

Bikram jóga és melegbár

Bocsánat a hatásszünetért, de gondoltam amíg nem történik semmi érdekes, addig nem fárasztok senkit a rutinnal:)
Mindenesetre a gyerek már nem beteg, szigorúan iskola van, nekem meg elkezdődik a felvételire készülős időszak, ójeeee.
Ami a legutóbbi jelentés óta történt:

2011. március 15., kedd

"Szobafokság", avagy a kölyök beteg (igen, tényleg így írtam le:D)

Most, hogy öcsi befenyített, hogy nincs poszt, azonnal írok is egyet az elmúlt két nap eseményeiből.
Tegnap kb 2 órát bringáztam a hegyen és a környék utcáin, ahol kicsit eltévedtem, estére alig bírtam megmászni a házban a lépcsőket. Persze még aznap reggel hazafelé a sparból is eltévedtem, mert a rövidebb utat kerestem busszal kombinálva...most már tudom, hogy kb 200m-re a háztól cseszerintettem el...:)
Reggel 6:50kor kivakartam magam az ágyból, majd örömmel konstatáltuk anyukával, hogy Sonja nincs túl jó formában, úgyhogy itthon marad, meg vele együtt én is. Amíg reggel még aludt, meg a takarítónő elkezdte a melót, én szépen lebaktattam a boltba a kis motoregérnek banánért, mert azzal nyüstölt előtte egész nap:) Meg persze pékség, sajtika, zöccség, hogy egyen valami rendeset is az a kölök:)
Egész jól viselte a napot, meg én is, bár délután elfogott egy kis depresszió, mikor már annyira nem volt kedvem leülni legózni, de hamar túlestem rajta, lefoglalt, hogy nyomkodjam a kezébe a papírzsepit.
Mielőtt az aggódósabbak nekikezdenek(anyukám, meg Katikám:) ), semmi komoly, megfázás, így megtanultuk, hogy ne rohangáljunk zokniban, meg mezítláb az udvaron március közepén, főleg ne az erdőbe befelé...szóval nekem nem lesz bajom.
Ja, szépen főztem paradicsomos-tonhalas tésztát salátkával, csupafrissből, amit kifejezetten értékelt a gyerek, befalt mindent szépen-ügyesen...meg rájár a túrórudira:)
Este Doris-szal angoloztunk, most 10kor sikerült letenni a lantot, reggel ugyanez folyt köv.:) Na, kezdek beleszokni a dolgokba, egyre jobban bírom a gyerekeket, meg tán mintha működne ez a tisztelet dolog egy kicsit, ha valamit mondok, annak úgy kell lennie, többnyire.
Bocs, hogy ilyen uncsira sikerült, de korlátozva van a mozgásterem:P
A következő poszt színes-szagos lesz, de legalábbis képekkel illusztrált.
Páááá